Röviden és határozottan szeretném leszögezni, hogy havi 700 forinttal sem akarom finanszírozni Orbán foci és stadion mániáját, Szijjártó, Mészáros Lőrinc és Felcsút gazdagodását, kormányhivatalok és múzeumok ide-oda költöztetését. Ha nem elég az adóbevétel, van honnan visszafogni az állami kiadásokat. Az internet előfizetésben, áram felhasználásban, számítógép, monitor stb. árában így is mi fizetjük Európa legmagasabb forgalmi adóját.

Lehetséges, hogy a szolgáltatók nem tudják azonnal és teljes mértékben áthárítani az új adókat a fogyasztókra. Az viszont csak visszatérő politikusi hazugság, hogy a vállalkozások adóit nem mi fizetjük meg. Vevőként  megfizetjük az összes adót – az alkalmazottakat, a vállalkozásokat és a vevőket terhelő adókat is – a vásárolt áruk és szolgáltatások árában.

Jusson eszünkbe az is, hogy nem csak vevők, hanem eladók is vagyunk mindannyian, amikor a saját munkánkkal létrehozott terméket vagy szolgáltatást kell eladni. Eladóként pedig személyesen is érdekelve, sőt kényszerítve vagyunk, hogy minden költségünk, köztük az összes minket (és munkahelyünket) terhelő adó is megtérüljön a termékünk árában, különben csődbe megyünk. Mindegy, hogy alkalmazottként vagy vállalkozóként vagyunk érdekelve az eladásban, az érdekünk ugyanaz. Azt pedig ne várjuk, hogy más ne úgy viselkedjen eladóként, ahogyan mi tesszük.

Az áruk és szolgáltatások árában rejlő adókat a segélyből, nyugdíjból élők is megfizetik vásárláskor, vagy szolgáltatási díjfizetéskor. (Ez persze nem változtat azon, hogy a segélyek és nyugdíjak alapvetően a mindenkori aktív dolgozók adóbefizetéseiből származnak, de van a dologban egy kis csavar, mert a segélyek és nyugdíjak egy tetemes része minden vásárláskor és számlafizetéskor visszaforog az államkasszába).

Legyünk már nagyon tudatában annak, hogy az államot és az önkormányzatokat kizárólag mi tartjuk el a (közvetlen és vásárlásokon keresztül történő) adóbefizetéseinkkel. Amit az államtól és önkormányzattól kapunk, azt az utolsó fillérig mi fizettük be adók formájában. Ezért az államtól és az önkormányzatoktól joggal várjuk el, hogy sokkal megfontoltabban költsék a pénzt, mert az mind a mi pénzünk, a tőlünk elvett pénz. Ne akarjanak tőlünk egyre több pénzt elszedni újabb és újabb adókkal, ne akarják helyettünk eldönteni, hogy a mi pénzünk mire legyen költve.

Még egy fontos dolog: az volna a tisztességes, ha nem mindig a választások után érnék az embert ilyen internetadó-szerű meglepetések. Gyurcsány is ilyesmiket csinált. És sokan úgy megharagudtak rá, hogy azóta is utálják.

(U.i.: Mivel egy hozzászóló kétségbe vonta, hogy Gyurcsány csinált volna valami adóztatási disznóságot, emlékeztetnék rá, hogy az újraválasztása érdekében megszavaztatott egy többlépcsős adócsökkentési törvényt, és a hitelesség látszatáért az első 5% áfacsökkentést életbe is léptette. A választások után viszont nem csak a további adócsökkentést felejtette el, hanem a már meglépett csökkentést is visszavonta. Többek közt erre utalt a hazudtunk, trükköztünk beszédében.)

Számomra ugyanilyen hazugság, trükközés, a választók átverése az internetadó ellen tiltakozni ellenzékben, és bevezetni azt, amikor hatalmon vagyok. Gyurcsány is (aki először akarta bevezetni az internetadót), legalább hallgatna, de van olyan cinikus, hogy most ugyanezt az orbáni pálfordulást előadja, csak ellenkező sorrendben. Hát nem furcsa, hogy a "soha életemben nem hazudtam" politikus és az "éjjel-nappal hazudtam" politikus gondolkodása és cselekvései ennyire egyformák?