2016. már 09.

Merkel és a szupergazdagok

írta: F. Szabó
Merkel és a szupergazdagok

... Merkel támogatja a muszlimok bevándorlását, és ezzel (vagy talán éppen azért támogatja, mert ezzel) segít tovább működtetni azt a pénzügyi-gazdasági rendszert, ami a kamatos hitelezéssel, a kiváltságosak semmiből való pénzteremtésével azt eredményezi, hogy három éve 80-, két éve 70-, egy éve már csak 60-egynéhány szupergazdag embernek volt akkora vagyona, mint az emberiség szegényebbik felének (melynek létszáma ezalatt 3,4-ről 3,6 milliárdra nőtt) ... Van-e értelme demokráciáról beszélni ott, ahol néhány tucat ember képes érvényesíteni az akaratát annyi erőforrás birtokában, amennyivel a bolygó lakóinak fele rendelkezik? ...

...Üzenem a liberálisoknak, hogy nem gyűlölöm a muszlimokat. Ha nem szeretek valakit, vagy akár szeretem, de nem akarok – mert nem tudok – vele együtt élni a lakásomban, az nem azonos azzal, hogy gyűlölöm ezt a valakit. De akár gyűlöletté is válhat az érzés, ha az illető erővel be akar hozzám költözni, pláne, ha ezt sokadmagával tenné.

Nem gyűlölöm a muszlimokat. De nem is akarom eltartani őket. És nem akarok Európában botokkal hadonászó saría-járőrökkel vitatkozni, hogy a lányom milyen ruhában járhat, a fiam hordhat-e a nyakában keresztet, vagy az unokáim ehetnek-e disznóhúst a menzán ...

*

Elgondolkodtatott a görög beavatkozás Magyarország kvóta ellenni perébe. Lehet, hogy a görögök érdekeltek tömegek Európába vándoroltatásában? És Merkel vajon miért erőlteti a dolgot? Nagyon is valószínű, hogy mindkét ország érdekelt a migráltatásban. Mindkét országot érintő ok például a görög adósság visszafizethetősége, a válság miatt veszteségeket elszenvedő befektetők kárpótlása, amiben a németek kiemelten érintettek.

Ami most folyik, az tehát – többek közt – a német befektetők és Görögország pénzügyi kármentése. A görög államnak jelentős bevételei keletkeznek a migráns tömegek utaztatásából és utazás közbeni ellátásából. (Amikor az – állami alkalmazott – kompkezelők néhány napig sztrájkoltak, és nem szállítottak illegális bevándorlókat a szigeteikről Athénba, az később néhány napi lélegzetvételhez juttatta a magyarokat. Ez jól mutatta, hogy a görögöknek mekkora szerepük van ebben az egészben.)

Merkel támogatja a muszlimok bevándorlását, és ezzel (vagy talán éppen azért támogatja, mert ezzel) segít tovább működtetni azt a pénzügyi-gazdasági rendszert, ami a kamatos hitelezéssel, a kiváltságosak semmiből való pénzteremtésével azt eredményezi, hogy három éve 80-, két éve 70-, egy éve már csak 60-egynéhány szupergazdag embernek volt akkora vagyona, mint az emberiség szegényebbik felének (melynek létszáma ezalatt 3,4-ről 3,6 milliárdra nőtt).

Irdatlan vagyonukból a szupergazdagok meg tudnák állítani ezt a szerencsétlen áradatot, ha akarnák. Ahogy akár el is indíthatták, ha akarták és mozgathatják, ha akarják. Van-e értelme demokráciáról beszélni ott, ahol néhány tucat ember képes érvényesíteni az akaratát annyi erőforrás birtokában, amennyivel a bolygó lakóinak fele rendelkezik? Könnyen finanszírozzák e kiváltságosak a humanitárius segélyszervezeteket is, van nekik miből. Csak látni kell, hogy mindennek forrása az emberektől elszedett adó, és az eladósítottaktól elszedett hiteltörlesztő felár.

Németország tehát pénzügyileg érdekelt a migráltatásban. Ha pedig humanitárius indokokkal már most elfogadtatható az invázió, ami az iszlám országok túlnépesedése és a klímaváltozás miatt várható, akkor célszerűbb számukra, ha ez az európaihoz jobban hasonlító iszlám országokból történik, korábban a törököktől, most a szírektől. Előny számukra, hogy a már szorgalmazott szétosztás előtt kiválogathatják a képzettebb, toleránsabb személyeket. Aztán majd kierőszakolják a tanulatlan, nem integrálható, dolgozni nem akaró "maradék" szétszórását a többi országba. Később dicsekedni lehet, hogy mennyivel sikeresebbek voltak integrálásban. Végül pedig Németország népességcsökkenéssel küszködik. Márpedig a kamatos hitelrendszerre épülő gazdaság csak folyamatos bővülés esetén működőképes, ezért a rendszer haszonélvezői rá vannak kényszerítve a népesség kívülről történő pótlásában.

A folyamatok mögött tehát a hitelpénz-vezérelt gazdaság- és társadalomszervezési idea húzódik meg, amely jellemző módon a GDP-vel méri egy társadalom fejlettségét. Ha valóban a GDP a legfontosabb fejlettségi mutató, akkor a rendszerben előnyös a társadalom számára egy baleset, pláne egy tömegszerencsétlenség, legjobb jó pedig a háború. Egy baleset nyomán javítani kell az összetört járműveket, a javíthatatlanok helyett újat gyártani, meg kell gyógyítani a sebesülteket, drága pénzen eltemetni a halottakat... Mekkora pénzforgalmat (GDP növekedést) generálnak a balesetek, a háborúk – és az ilyen menekültválságok!

A társadalom egészének a balesetek, háborúk természetesen nagyon rosszak. De vannak, akik számára ezek elfogadhatók, sőt szükségesek. Ők azok, akik a pénz-áramoltatás lefölözéséből élnek, akiknek nincsenek erkölcsi aggályaik, ha a pénzforgalom élénkítésének, a pénz "megforgatásának" ára néhány millió ember életének felforgatása, esetleg nagyon sokak halála. Ők azok, akiknek már akkora vagyonuk van, hogy államokkal üzletelnek egyenrangú félként. Mennyivel jobb biznisz egy – pénzügyekben laikus, megvesztegetett vagy megfélemlített – kormányfőt meggyőzni az állam eladósításának célszerűségéről, mint az érintett tíz- vagy százmillió adófizetőt egyenként rávenni kölcsönök felvételére.

Soros nem volna Soros, ha a migránsválság megoldására adott javaslatában nem szerepelne államkötvények kibocsájtása a költségek fedezésére. Ha az állam kibocsájt valamit, akkor az állam bizonyára ad valamit a polgárainak. Nos, nem ad, hanem elvesz. Az államkötvények kibocsájtása azt jelenti, hogy az államok kölcsönt vesznek fel a gazdagoktól, amit majd a polgároktól adóztatással elvett pénzből, kamatokkal megfejelve fizetnek vissza. A befektetők (csúnyább nevükön: tőkések, kapitalisták) pedig örülnek, hogy fölös, ám bizonytalan fedezetű, kétes értékű pénzeikből állami erőszak-szervezetekkel megtámogatva lesz kamathozamot produkáló valódi érték.

Nem véletlenül merül fel a gyanú visszatérően, hogy Soros az általa szponzorált civil szervezeteken keresztül ösztönzi ezt a zűrzavart. Alapvető érdeke fűződik hozzá. Befektetés ez a káosz, ha úgy tetszik.

Az utálatos hegeli filozófia uralkodik a mai politikusi gondolkodásban, főleg pedig a társadalmat valójában irányító szupergazdag elit gondolkodásában. Úgy gondolják, az embereket terelni kell, mint a csordát. Nem jó, ha a nép a saját feje után megy, ezért erővel, hazugsággal, elhallgatásokkal, féligazságokkal rá kell venni, hogy azt tegye, amit az okos és erős (erőszakos, gátlástalan és önző) elit jónak gondol. Úgy vélik, szabad a népet becsapni, szabad a nép elől a valóságot eltakarni, az igazságot elhallgatni.

Milyen egyszerűen tudta becsapni a görög népet Ciprasz egy látszatnépszavazással, ami után gátlás nélkül a felhatalmazás ellenkezőjét tette. Milyen eredményesen tevékenykedik az európai elit a szolidaritás álságos hangoztatásával azért, hogy befogadtasson erőszakos, intoleráns muszlim tömegeket, elhallgatva, hogy az egész társadalmi, gazdasági zűrzavarból csak a dúsgazdag elit fog hasznot húzni, és valójában csakis erre megy ki minden. A keresztény és humanista elveket valló európaiak számára pedig ezek a humanista szólamok ellenállhatatlanok, mint halaknak a csali. Milyen nehéz azt mondani, hogy keresztények és humanisták vagyunk, de nem hülyék.

Üzenem a liberálisoknak, hogy nem gyűlölöm a muszlimokat. Ha nem szeretek valakit, vagy akár szeretem, de nem akarok – mert nem tudok – vele együtt élni a lakásomban, az nem azonos azzal, hogy gyűlölöm ezt a valakit. De akár gyűlöletté is válhat az érzés, ha az illető erővel be akar hozzám költözni, pláne, ha ezt sokadmagával tenné. A vallásukat nem szeretem, mert türelmetlen és erőszakos, sőt más  vallást sem nagyon szeretek, mert annyi szenvedést és halált okoztak a világban. Még a szeretetet hirdető Jézus követői is mennyi borzalmat követtek el a múltban a vallásuk nevében.

Nem gyűlölöm a muszlimokat. De nem is akarom eltartani őket. És nem akarok Európában botokkal hadonászó saría-járőrökkel vitatkozni, hogy a lányom milyen ruhában járhat, a fiam hordhat-e a nyakában keresztet, vagy az unokáim ehetnek-e disznóhúst a menzán.

Amit Merkel akar, az őrültség. Megállapodásnak akarja nevezni, hogy kicseréljük az Európában lévő illegális bevándorlókat ugyanannyi, ugyanolyan, de már legálisnak mondott bevándorlóval. Cserébe ezért a végrehajthatatlan, sok pénzt követelő és még több haragot kiváltó, ám tökéletesen értelmetlen semmiért adnánk nagyon sok pénzt, azonnali vízummentességet és későbbi EU tagságot az iszlám egy kvázi-nagyhatalmának, amely magasról tesz az európai értékekre. Hogy a csudába van, hogy az EU vezetői még folytatják a tárgyalást Törökországgal?

Végezetül, bár ez az írás nem erről szól, mégis, a félreértések elkerülése végett szükségesnek tartom leszögezni, hogy bár tökéletesen egyetértek Orbánnal abban, hogy Európát meg kell védeni a muszlim inváziótól, amíg nem késő, és sok mindent megértettem és támogattam a hazai ténykedésében, de... De teljesen elfogadhatatlannak és felháborítónak tartom azt, amit manapság a belpolitikában művel, a népszavazási, jegybanki, kisvasút építési, focitámogatási és más disznóságokat is beleértve. Most mégis annyival fontosabbnak és sürgősebbnek tartom az iszlámmal kibontakozó háború elkerülésével foglalkozni, hogy ezen járnak inkább a gondolataim.

Szólj hozzá

iszlám liberalizmus kereszténység pénzrendszer Orbán Európa Soros György Merkel adózás-vagyon-hatalom