2019. sze 18.

Tabutéma

írta: F. Szabó
Tabutéma

Móricka kérdi a rabbitól:
– Igaz, hogy 2030-ban nagy háború lesz és világvége?
– Dehogy lesz világvége! Béke lesz. Egy ország lesz, Oroszország, a fővárosa Washington, és az elnöki tisztséget két kínai látja majd el, Kohn és Grün.

*

Zsidóság és a világ. Tabutéma, pedig megkerülhetetlen, ha valakit érdekelnek a történések miértjei. Ma őszintén beszélni erről minimum karrierveszélyes. Újra ott tartunk, hogy komolyan meg kell fontolni, kimondhatjuk-e, amit fontosnak tartunk. Ahol pedig az ellenzék hónapokig g.cizheti a kormányfőt és sz.rozhatja az államfőt, de mérlegelnem kell, le merjem-e írni, amit az ellenzékről gondolok, ott nem a regnáló politikai vezetés, hanem informális hatalom gyakorol diktatúrát. Ami ellen még nehezebb védekezni, mert valós céljai és erői „civilek”, tehát (látszólag) semmi közöm hozzájuk, azon kívül, hogy félhetek tőlük.

Töröm a fejem, leéltem életem aktív részét, és legkisebb mértékben sem foglalkoztatott, hogy valaki zsidó-e. Baráti kapcsolatokat ápoltam zsidó kollégákkal, szerelmi kapcsolatot zsidó lánnyal. Apámat felterjesztették volna Világ Igaza kitüntetésre, ha ő ezt el nem hárítja, több volt mint toleráns a légkör, amiben nevelkedtem. Én speciel nem éreztem jól magam az átkosban, folyton foglalkoztatott a disszidálás gondolata, de diplomás emberként sem jutott el a tudatomig, hogy a rendszer létében milyen kulcsszerepe van a zsidóságnak. Szelektált információ hozzáférésben volt részünk.

A józan, kiegyensúlyozott Európa letámadása ellentétes szélsőségekkel – iszlám- és genderhívőkkel – nyitotta fel a szemem: hülyére vesznek, kinevetnek és tönkretesznek minket. Milyen könnyű szeretetprédikációkkal megágyazni újabb polgárháborúknak, népirtásoknak! Pedig, mint a világháborúban, velünk együtt megint zsidók fogják leginkább megszenvedni, hogy saját elitjüknek semmi sem túl aljas, ha gazdagságukat és hatalmukat akarják növelni. Ezt a kettős támadást betetézte, hogy fehérek ne szaporodjanak, mert veszélyben a természeti környezet, de a színesek szaporodjanak és jöjjenek Európába, mert kell a munkaerő.

Abszurd módon fehér zsidók és fehér szocialisták mantrázzák, pénzelik és szervezik e rasszista és logikai ellentmondásoktól terhes célok elérését. A világháború óta zseniális pszichológiával keltenek lélekpusztító bűntudatot a fehér emberben. Fejünkre olvassák őseink minden történelmi bűnét, kudarcát, és agyonhallgatnak minden jót, hogy pusztítsák hitünket önmagunkban, népeinkben, rasszunkban. Azt hittük, csak magyaroknak-németeknek szól, de végül minden fehér célpont lett. Pedig pont ilyen igazságtartalommal hirdethetnék, hogy a fehéreknek főszerepe van mindabban, ami szép és jó volt és van a világban, ocsmány bűnöket pedig minden nemzet és rassz múltjában találunk.

Az elit számára a társadalom (pszichológiai trükkökkel olajozott) pénzügyi-gazdasági gépezetté vált, ami növelni hivatott vagyonukat és hatalmukat. Kormányzati és civil szervezeteik összejátszásával most fehérek helyére színeseket hoznak más földrészekről, mert számukra így hasznos. Háborúk szításával csinálnak belőlük menekültet, és „mentő” hajókkal taxizzák őket Európába. Kapzsi rendszerükkel élhetetlenné teszik a bolygót, aztán a közelgő katasztrófa ürügyén globális hatalmat gründolnának maguknak. Jogállamiságra és európai értékekre hivatkoznak, de saját érdekeik szerint válogatnak betartandó és figyelmen kívül hagyandó jogszabályok és erkölcsi értékek között.

Gyermekeim, unokáim iránti aggodalmam késztetett rá, hogy nyugdíjas mérnökként a történelem kezdjen érdekelni, próbálván rájönni, mi történik velünk.

*

A világ feletti dominanciáért folyó harcban az angol-amerikai-zsidó szövetség két nagy háborúban is legyőzte a németeket. A másodikban németek és zsidók már kölcsönösen ki akarták irtani egymást. Azóta, ha valaki zsidónak született, a tudásával, tisztességével kapcsolatos bármilyen bírálat nyomán – megfontolás és vita helyett – rasszizmust, nácizmust kiált a világ. Hová tűnt a francia forradalom objektív valóságot és méltányosságot kereső szelleme, a véleményalkotás és véleménynyilvánítás nehezen kiharcolt szabadsága?

Pedig nem szabadna szőnyeg alá söpörni a témát, mert a történelem minimum száz éve arról szól, hogy a fehérek zsidó vagy nem zsidó ága uralja-e a világot. A polgári forradalmak óta minden gazdasági és társadalmi mozgás mögött ott rejtőzött ez a vetélkedés. Megélénkült a 19. században, amikor nagyszámú zsidó népesség települt keletről Európába, terjesztve világnézetét és kultúráját. A modern zsidó kultúra materialista, és régi vallásától eltérően térítő jellegű, sőt agresszívan követeli a világtól paradigmája átvételét – ami a zsidóság képességeire alapozva a zsidóság számára hivatott biztosítani az erőforrások megszerzéséhez szükséges kulcspozíciókat (pont, mint a vallásuk).

Nyilvánvalóbbá vált a vetélkedés az első világháború végén, amikor sorra alakultak Európában olyan államok, melyek vezetőinek 80-90 százalékát a pár százaléknyi zsidó kisebbség adta. Megdöntésük után, ellenreakcióként antiszemita kormányok jöttek. A még véresebb második világháborút megint zsidó vezetésű/ideológiájú (nép)köztársaságok sora követte. Természetszerűen merül fel az azonos következmények alapján, azért volt vajon a két világháború, hogy megteremtsék zsidó vezetésű/ideológiájú államok és végül a zsidó állam megszületésének feltételeit?

Zsidó ideológiájú államok, zsidó ideológiájú civilizáció? Bizony, egy bölcs rabbi azt mondta sok évtizeddel ezelőtt: általában úgy nevezik, szocializmus, én úgy nevezem, cionizmus. De nemcsak a szocializmus szól róluk. A kapitalizmus róluk is van elnevezve. Ők voltak az őskapitalisták, ők ma is a leggazdagabb, legbefolyásosabb tőkések. Néha felmerül bennem, nem is harcolt igazából a két rendszer egymással, csak a főnök kiosztotta, ki játssza el a jó zsarut és ki a rosszat, hogy a Cég elérje céljait. (Mennyire hasonlít a szisztéma a mai pártrendszerekhez.)

Az utóbbi évek erőszakos progresszív nyomulása és konzervatív védekezése is láthatóan a fehérek zsidó és nem zsidó ágának hatalmi harca, csak ezt nem mondhatja ki senki. Remélem, nem egy harmadik világháború készül, hogy újra megteremtsék zsidó vezetésű/ideológiájú államok, netán egyetlen ilyen globális állam feltételeit!

Mondják, olyan szövegeket hallani, mint a harmincas években, és igazuk van. Azért van ez, mert a körülmények is hasonlóak (8-14. perc) a hitleri borzalmakat szülő időkhöz: szélsőséges és növekvő vagyoni szegregáció, jövőjük bizonytalanságával küszködő tömegek, az ideológiai és erkölcsi elvek érvénytelenítésére irányuló, tömegeket provokáló kísérlet, most már tudatosan egynél több kisebbség részéről. Minél többeket sikerül egymásnak ugrasztani, annál kevésbé tűnik fel a marakodók közt az az egy.

*

A Nyugat egy liberális demokráciának nevezett rendszerben működik, ami azonban a liberalizmust és a demokráciát is csak imitálja. Demokrácia a közösségek olyan működése, ami szabad véleménynyilvánításon és többségi döntéseken alapul. A mai elit viszont, az eredeti fogalmat átértelmezve, az (általa pártfogolt) kisebbségek jogainak kiterjesztését hazudja demokráciának, a szólásszabadságot és a többségi akarat érvényesülését viszont politikai praktikákkal negligálja.

Meghatározó szerepe van ebben a zsidóságnak, mert, bár független pénzügyet és igazságszolgáltatást, kiegyensúlyozott tájékoztatást, ideológiasemleges oktatást, a politikai hatalom fékekkel és ellensúlyokkal való korlátozását követelik, mindezt ma világszinten dominálja a zsidó elit. S ezen felül még a világgazdaságot és áttétesen a világ legerősebb haderejét is uralják, és ez már totális dominancia.

Külön szót érdemelnek a hatalmi ágak több okból is. Először is határozottan le kell szögezni, hogy a törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás, tehát a három politikai hatalmi ág egymástól való függetlensége nem jelenti bármelyiknek a néptől való függetlenségét. Demokráciában a népé a mindent ellenőrző és irányító hatalom. Nonszensz, hogy népszavazás eredményét parlament, kormány vagy bíróság felülírja. A nyugati „demokráciákban” pedig ez megtörténik, tehát ezek áldemokráciák.

Másodszor: Tudatosítanunk kell és a jogi szabályozások során figyelembe venni, hogy a három klasszikus hatalmi ággal egyenrangú hatalmi ágak az áru-, a pénzkereskedelem és a média, mert működtetőit folyamatosan kulcsfontosságú információtömeghez juttatja arról, hogy mi történik, és mi készül történni a világ bármely részén, ők pedig kereskedelmi, pénzügyi és médiaeszközeikkel gyorsan és hatékonyan képesek befolyásolni a világ társadalmainak működését a lebénítás és a túlhergeléses összeomlás végletei között.

*

Az elitek mindig saját népük legokosabbjai, legerősebbjei, szerencsés esetben legjobbjai is, ezért mindig kölcsönös kötődésben voltak saját népükkel. A zsidó nép azonban több ezer éve kilóg ebből a nemzeti kötődési szisztémából. Miért alakult így?

Amikor az ember nomád életmódról áttért mezőgazdasági, majd ipari termelésre, akkor ez megkívánt egy területvédelemmel párosuló letelepedett életmódot. Mert befektettek nagyon sok munkát, széles körű közösségi erőfeszítést később realizálható, de hosszútávú biztonságot nyújtó eredmény reményében, amit nem szabadott veszni hagyni. A befektetés a mezőgazdasági és ipari kultúra velejárója, és lényege nem a pénz, hanem nagy létszámú közösségek munkája, az eredmény megvédése és résztvevők közötti elosztása.

A nagy közösségek eredményességének pedig feltétele egymás megértése, a fontos dolgokban való egyetértés, az összhangban lévő célok. Ezt közös nyelv, hasonló értékrend, hasonló életmód, azonos kultúra teszi lehetővé. A nemzetek tehát a mezőgazdasági és ipari termelésre való áttérés követelményeként és következményeként jöttek létre. Hamis az internacionalista propaganda, ami szerint a nemzet nem természetes, sőt nem is valós, hanem csak elképzelt közösség, a modern kor mesterséges vívmánya.

A zsidó nép azonban több ezer éve kilóg ebből a nemzeti kötődési szisztémából. Pénz- és árukereskedelemre specializálódott életmódjuknak az felelt meg, hogy kisebb csoportokra szakadva és egymással távolról is szoros kapcsolatot tartva szétszóródjanak a világ népei között. Kiválasztottság (felsőbbrendűség) tudaton alapuló világfelfogásuk miatt pedig nem asszimilálódtak. Kötődésük saját rasszukhoz igen erős, nemzeteken, kontinenseken átívelő, befogadó néphez való kötődésük inkább egzisztenciális jellegű. Emiatt kimaradtak a többi etnikumban végbement nemzetté, nemzetállammá válási folyamatból – 70 évvel ezelőttig, amikor is egy részük megcsinálta a maga zsidó honfoglalását.

A zsidó állam létrejötte azonban nem járt azzal, hogy a szétszórt zsidó közösségek átvándoroltak volna a régi-új hazába, viszont a szétszórt közösségek és az új állam a maga erős eszközeivel kölcsönösen erősítik egymást. A zsidóság megmaradt világnépnek, mert az számára előnyös. A zsidóság ugyanis a történelem során minden nyugati nép elitjének és középosztályának részévé vált.

Vitathatatlan, hogy szellemüknek, világfelfogásuknak komoly szerepe van a Nyugat sikerességében. Egyúttal azonban probléma, hogy a bár kis létszámú, de dúsgazdag, okos, jó manipuláló készséggel rendelkező zsidóság révén a Nyugat társadalma ma lényegében két hasonló erejű középosztállyal és elittel rendelkezik, amelyek egymás háttérbe szorítására törekednek.

Tulajdonképpen döbbenetes, hogy ilyen kevés ember ilyen nagy hatással van a világra. Több dolognak köszönhető ez.

  • Több ezer éve űzött főfoglalkozásuk következményeként, az áru-és pénzkereskedelem ellenőrzése révén „naprakész” információtömeghez jutottak és jutnak a világ társadalmi-gazdasági-politikai történéseiről, már az előkészítési szakaszokban is. Foglalkozásuk megtanította őket rábeszélni, szerepet játszani, egyének, közösségek viselkedését megérteni és befolyásolni, folyamatok hosszú távú, lassú változásaiban, változtatásaiban gondolkodni.
  • Gazdagsággal-gazdasággal (adóztatással, joggal, társadalommal, külkapcsolatokkal...) és gyógyítással, szórakoztatással... kapcsolatos tanácsaikat szolgáltatásként értékesítik a mindenkori uralkodó elit számára, manipulatív hatalmat, a fokozatos kényszerhelyzetbe terelés lehetőségét is nyerve ezzel.
  • A kereskedelemmel szerzett vagyonból finanszírozni kezdték a közgondolkodást meghatározó „független, autonóm” médiumok meghódítását (funkcióazonosságuk miatt tömegtájékoztatás mellett ide értem az oktatás és kultúra minden ágát is).
  • Az áru- és pénzkereskedelem ellenőrzésével, plusz a vagyon és a média erejével végül a társadalom működési szabályait meghatározó mindhárom „független” politikai hatalmi ágat uralmuk alá vonták.
  • A szűk körben házasodás kinemesítette tulajdonságaikat (ennek képességbeli előnyeivel és egészségügyi kockázataival, pont mint az arisztokratáknál), és szűk körben tartotta a megszerzett vagyon- és információtömeget. Mindez együtt erőfölényt, hatalmat biztosít számukra a többi közösség felett, és következetes, tudatos hosszútávú evolúciós célkövetésre utal.

A félig beilleszkedő, félig elkülönülő, többségi jogokat kikövetelő, de többségi érdekeket és kötelességeket nem annyira szívelő viselkedés rendszerszerűen váltott ki a történelem során faji konfliktusokat. Azért voltak ezek faji konfliktusok, mert a zsidóság nem nemzeti, hanem faji alapon különíti el magát a többi néptől. Valaki ezt úgy fogalmazta meg, hogy a zsidóság saját faji leszármazási tradíciójának rabja. Mert a többinél különb fajnak tartják magukat. A mindenki mástól antirasszizmust követelő zsidóság valójában a rasszizmus kitalálója az isteni kiválasztottság kinyilvánításával. Az izraeli joggyakorlat szerint pedig rasszizmusuk semmit sem változott azzal, hogy többségük már nem hívő.

Szétszórtságuk miatt a zsidók más népekhez képest extrém sok „nemzeti” (zsidó) szervezetet működtetnek világszerte. Emellett egy – céljaiknak megfelelően alakított – egyesített világ létrehozására progresszív-balliberális civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, pártok sokaságát alapítják, melyekbe szövetségesként bevonnak eszméikkel rokonszenvező, de más rasszhoz tartozó embereket (akik jóhiszeműségükben a valós célokat nem látják).

Nemrég paradigmát váltottak, és a többség (proletár tömegek) helyett kisebbségek tömegéért kezdtek harcolni, hogy egyetlen kisebbség helyett, akik a világon mindenütt ott vannak, és mindenütt kilógnak a sorból, legyen mindenütt sok-sok sorból kilógó kisebbség. Eltérő rasszok, etnikumok, kultúrák erőltetett összekeverése, eltérő ideológiát követők egymásra uszítása garantálja a konfliktusokat, ami jó az elitnek. Hivatkozási alapot teremt hatalmi beavatkozásra, lefölözhető pénzmozgásokat szül, a köznép pedig megosztottsága miatt képtelen lesz hatékonyan védekezni az elit manipulációi ellen. Szeretik ezt azok, akik pénzforgatásból, jogászkodásból, politizálásból, médiából... (embercsordák terelgetéséből, nevelgetéséből és sokcélú hasznosításából) élnek.

*

A zsidó nép földrajzi szétszórtsága, különutas fejlődését fenntartó kivételesen erős faji kötődése és egyre hangsúlyosabb világellenőrző, világirányító szerepe világos oka annak, hogy miért szorgalmaznak ők internacionalizmust, globális multikulturalizmust, egyéni és kisközösségi jogok erősítését a nemzetek és civilizációk rovására. Több ezer év óta szerte a világban sajátjuktól eltérő gondolkodásmódot, életmódot követő nemzeti közösségekbe ékelődve éltek saját kisközösségeikben, megőrizve a többségitől eltérő identitásukat. A zsidó nép több ezer év óta multikulturalizmusban él. Az általuk választott létforma – általuk preferált evolúciós út – miatt előnyösebb számukra egy olyan világ, amelyben sokmilliós nemzetállamok helyett magáncégek és civil szervezetek játsszák a főszerepet. Ebben otthon vannak pár ezer éve. Pénzügyi és reálgazdasági cégeik, médiumaik, alapítványaik, egyesületeik – számban, szervezettségben, eredményességben minden más nemzetet megelőzve – behálózzák a világot. Behozhatatlannak látszó előnnyel indulnak neki egy internacionalista, multikulturális, álliberális globalizmusnak, egy olyan világnak, amit pénzrendszerrel, médiával és jogrendszerrel uralt áldemokratikus módszerekkel irányítanak.

*

Ismerősek az ilyen írásra való reagálások, de nem gyűlölöm a zsidókat, sőt. Vannak, akiket nem kedvelek, de a nem kedvelés, a nézetek, célok különbözősége nem gyűlölet. Legtöbbjüket tisztelem, becsülöm, néhányukat kimondottan kedvelem – mint bármely más nép vagy rassz képviselőit. Ha van olyan mégis, ami számomra zavaróan (és általánosan) jellemzi őket, akkor az éppen az, hogy mindent aszerint ítélnek meg, jó-e az a zsidóknak. Szélsőségesebbek ebben bármely népnél, mégis ők követelik a többiektől „nacionalizmusuk” feladását. Várnám, hogy feladják ezt, de éppen állami DNS ellenőrzésbe kezdtek az Izraelbe betelepülni szándékozók egy részénél.

*

Korábban le kellett írnom, nem gyűlölöm a muszlimokat, csak szigorú önkorlátozást követelnék meg azoktól, akiket magunk közé engedünk. Fontos a szó: engedünk. Nyomós okunk van arra, hogy számba vegyük az életünket alapjaiban megváltoztató következményeket. A liberális Európában nincs helye az iszlámnak. A vallásszabadság nem hivatkozási alap olyan vallás befogadására, melynek lényege, hogy nem ismeri el a vallásszabadságot, híveit pedig (őszinte barátságtól, barátság színlelésén át rabszolgaságba vetésig és legyilkolásig) bármely módszert megengedő harcra kötelezi tanai érvényesítésére. Olyan paradoxon, hogy zsidók, a szabadság és józan ész megszállottai az iszlám befogadását követelik, hogy az csak elhallgatott hátsó szándékkal magyarázható. Bűn olyan közösségek betelepedését engedni, amely saját jogrendszerben él, és a miénket nem hajlandó elfogadni. Egyazon helyen két civilizáció, két jogrendszer békés együttélése lehetetlen.

Nem véletlen, hogy zsidók és muszlimok kapcsán is bizonygatnom kell, nem gyűlölet az, amit irántuk érzek és róluk gondolok. Nem gyűlölet ez, hanem önvédelem. Mert zsidók és muszlimok is a tévedhetetlen tudás birtokosának képzelik magukat, és egyformán jogot formálnak arra, hogy – lényegileg különböző – nézeteiket a világra erőltessék.

A muszlimok az élet minden pillanatát és mozzanatát elképesztő részletességgel és merevséggel szabályozó elvrendszerben hisznek másfél ezer éve, és hirdetik, hogy ez a (világnézeti és nemi alapon is diszkriminatív) középkori szabályrendszer nem változtatható meg soha. Megállt számukra az idő.

A ma már túlnyomóan ateista zsidóság szerint viszont éppen a változás, fejlődés (progresszió) az élet lényege, és ennek fontossága miatt az a szabály, hogy nincs szabály, bármilyen abszurditást és abnormitást is ki szabad és ki kell próbálni, függetlenül a többség akaratától és a potenciális veszélyektől.

Homlokegyenest ellentétes céljaik és elveik miatt gyűlölik egymást oly engesztelhetetlenül zsidók és muszlimok. E két, globális dominanciára törekvő erő, bűntudatot akar kelteni bennünk, gyűlöletkeltésnek nevezi a globális uralomra törekvésük elleni védekezést, kitalálva, hogy a mi védekezésünk az ő üldözésük. Ne dőljünk be nekik, utasítsuk el mindkét szélsőséget, maradjunk mi az arany középúton. Ragaszkodjunk a normálishoz, a józan észhez, józan erkölcshöz.

Európának nem szabad hagynia, hogy a világ szupergazdag elitje (melyben a zsidóság számában és befolyásában is határozottan felülreprezentált) európai földön, európai emberek újabb millióinak feláldozásával vívja meg az iszlám és a nemzeti kultúrák elleni háborúját.

Szólj hozzá

média iszlám zsidóság pénzrendszer jogrendszer Európa