*

Hallgatom a baloldali és liberális pártok képviselőinek ágálását bevándorlás ügyben, és nem hiszek a fülemnek. Hogy fordulhatott elő, hogy valaha is rájuk szavaztam?

Gazdasági hozzánemértésüket már bizonyították az ország rendszerváltás előtti eladósításával, amit a rendszerváltás után után ügyesen megismételtek. Régebben azt hittem, a jó szándék vezette őket. Ma már úgy gondolom, hogy sokuk személyes hasznot húzott belőle, többségük pedig csak buta, tanulatlan és tájékozatlan volt.

Most azonban ennél is rosszabbat tesznek: nem akarják megvédeni az országot egy civilizációs háborútól, gondolom, hasonlóan dicstelen okokból. Azt hirdetik, hogy be kell fogadnunk a muszlim "menekülteket" – akiknek egy része nem is menekült, más része pedig éppen a muszlimok egymás közötti hatalmi háborúskodása elől fut (bár nem vitatom, hogy emögött nagyhatalmi tusakodás is áll).

Megint jószívűség, segítőszándék, mint a kölcsönöknél? A jó szándék nem mentség a butaságra, az előrelátás hiányára. Az embereket vezetni szándékozók alapvető feladata és felelőssége, hogy krízishelyzetekben megpróbálják a legalaposabban felmérni, "mi lesz ebből, mi lehet ebből?".

Döbbenet számomra, hogy pont a szabadelvűek nem fogják fel, mekkora veszélyt jelent a szabadelvű európai identitásra ez a muszlim bevándorlási invázió.

Orbán radikalizmusa sokszor mellbe vágott már (a baljósan hangzó illiberalizmus-ideára gondolok például, vagy most erre a kerítésre). Mégis, amikor jobban belegondoltam, többször rá kellett jönnöm, hogy célszerűségét és igazságosságát tekintve – a tisztességesen dolgozni akarók, és a nemzet egészének érdekei szempontjából – nem rosszabbak e bosszantó vagy csak meglepő húzások, mint a liberálisnak, Orbánénál demokratikusabbnak mondottak.

Erről a liberalizmusról azt gondolom, hogy ami a csábítóan hangzó "szabadság, egyenlőség, testvériség" nevében, a liberális elvek dominanciájával létrejött a világban, az egyáltalán nem lett szép. Az derült ki, hogy a liberálisok számára a hirdetett értékekből csak a szabadság volt fontos, amit viszont úgy értelmeztek, hogy aki elég erős, okos és ravasz, az szabadon (értsd: gátlások nélkül) kihasználhatja a világ által nyújtott lehetőségeket – a nagy többség rovására. Ennek az önzésnek pedig nagyon is lehet köze a mostani népvándorláshoz.

Ugyanis e gátlástalanság eredményeként az emberek és országok oly mértékű polarizációja jött létre, a természeti környezetet és társadalmi értékeket annyira elpusztítottuk és beszennyeztük, hogy régóta kódolva van egy világméretű krízis.

Talán e negatív jelenségekre adott reakció az iszlám feléledése, és az Európába, illetve Ausztráliába irányuló muzulmán népvándorlás. De azt hiszem, ha így is van, az adott esetben sajnos az a lényeg, hogy itt az iszlám reakciójáról van szó, amitől a tapasztalatok szerint semmi jót nem várhatunk. Az iszlám soha nem fogja a világot a mi értékrendünk szerint alakítani, ezért nem is szabad hagynunk, hogy a mi világunkat ők alakítsák.

Elgondolkodtató, hogy hirtelen bolygó-szerte huszonéves muszlimok lódultak neki "menekültként" a megvetett és gyűlölt keresztény, "hitetlen" világ felé, hogy ott befogadást kérjenek. Csak hát bolond, aki nem akarja látni, hogy ezzel párhuzamosan mit művelnek minden nem muzulmán vallású, vagy nem vallásos emberrel.

Miért nem mondja ki senki a probléma lényegét, hogy itt és most iszlám térnyerési kísérlet folyik? Tényleg olyan fontos a szabad vallásgyakorlás eszméje, hogy annak a vallásnak is teret kellene adnunk, amelyik tűzzel-vassal – késsel, géppisztollyal és bombával – harcol a mi szabad vallásgyakorlásunk vagy vallástalanságunk ellen?

Kényes kérdés lenne a nyugati értékrendben régóta elfogadott szabad vallásgyakorláshoz való jog, ha az iszlám e szempontból nem lenne egy kivételes vallás. A Nyugat vallási toleranciája mögött egy több száz éves közmegállapodás van arról, hogy az állam nem avatkozik polgárai világnézeti, vallási ügyeibe. A nyugati demokrácia alapköve az egyén individuális szabadsága, ami alapján mindenki úgy él és gondolkodik, ahogy akar – feltéve, hogy senkit nem akadályoz e jogai gyakorlásában.

Az iszlámból ez a tolerancia teljesen hiányzik. Vallás, állam és jog – a gondolkodást, de a napi életvitelt is abnormális részletességgel szabályozó előírások alapján – tökéletesen egybefonódnak. Hívei soha nem integrálódnak más civilizációba. Idegen civilizációs környezetbe kerülve (azt meghódítva, vagy oda befogadást kérve) folyamatosan törekednek arra – minél többen vannak, annál erőszakosabban –, hogy mindenkit rákényszerítsenek saját vallási és életviteli elveik elfogadására. Ez az iszlámnak lényege. Nemcsak a szó jelentése, nemcsak a szentnek tekintett írásaik, de az iszlám másfél ezer éves gyakorlata is ezt bizonyítja. Aki ezt nem látja, az műveletlen, aki látja, de tagadja, az valamilyen rejtett szándékkal hazudik.

S. P. Huntington írja: „Az iszlám határvonalai mentén mindenütt azt tapasztalni, hogy a muzulmánok képtelenek békében élni szomszédaikkal.” Az emberiségnek csak egyötödét teszik ki, de az utóbbi fél évszázadban a háborúk közel háromnegyedében muszlimok harcoltak más civilizációkkal vagy egymással. És tényleg, az iszlámnak mindegy, hogy milyen vallásúak és kultúrájúak a határon belüli vagy határon túli szomszédai. Az elmúlt évtizedekben hindukkal, kínaiakkal, buddhistákkal, ortodox és nyugati keresztényekkel, zsidókkal, és persze egymással keverednek sorozatosan véres konfliktusokba. Ugyanakkor azt látjuk, hogy ez a nagyfokú vallási intolerancia már régóta csak az iszlámra jellemző. Kínai, hindu, buddhista közösségek identitásuk megtartása mellett is békésen élnek más vallású országokban – kivéve, ha muszlimok a "társbérlők".

Ahhoz, hogy megoldásokat keressünk, meg kell vizsgálnunk, milyen okokra vezethető vissza ez a modern kori népvándorlás, és miért pont a muzulmán országokból ilyen intenzív a kirajzás. Mi az, amit a népvándorlás megakadályozása, és emiatt reálisan várható civilizációs összecsapás megelőzése érdekében tehetünk?

1. A nagyhatalmak (Egyesült Államok, Oroszország, és Kína) harcot folytatnak az iszlám országok (és azok erőforrásai) feletti befolyásért. Az Egyesült Államok – gazdasági, katonai és információs hatalma birtokában – különösen intenzíven küzd azért, hogy rákényszerítse saját civilizációs értékeit (kultúra-, gazdaság- és társadalomszervezési elveit) a többcivilizációjú világra.

Az egész "iszlám újjászületés" mozgalom is azzal az iráni iszlám forradalommal kezdődött, amely éppen Amerika és a Nyugat kulturális és gazdasági expanziója ellen lázadt fel (elkergetve az amerikaias életmódot és nyugatbarát politikát folytató Reza Pahlavit). Ez az iszlám forradalom terjedt át Afganisztánba, s szorította ki onnan a szovjeteket, majd próbálja most is kiszorítani az Amerika-barát hatalmat az amerikai eszmékkel együtt. Az iráni forradalom indította útjára a modern kori iszlám fundamentalizmust világszerte, s indított el egy iszlámon belüli (síita-szunnita) hatalmi konfliktussorozatot is.

A mostani fegyveres konfliktusok előzményei mindenütt azok a háborúk, amelyeket az Egyesült Államok kezdeményezett, folytatott, vagy pénzzel és fegyverrel támogatott. Ezért az Egyesült Államoknak úgyis, mint a bajok egyik fő okozójának (bármilyen nemes, demokratizáló szándék vezette is esetleg), és úgyis, mint a legnagyobb erőforrásokkal rendelkező országnak, viselnie kellene a felelősség javát, vagyis nagy összegű vissza nem térítendő humanitárius és gazdaságfejlesztési támogatást kellene nyújtania az érintett háború-sújtotta országoknak (egyfajta Marshall-segélyt). Bármilyen naiv dolognak tűnik, Európának hangoztatnia kell ezt az elvárást az USA felé, és erejéhez mérten be is kell szállnia a segítségbe, saját jól felfogott érdekében is.

2. Az évszázadok óta nagyon sikeres kapitalista rendszer lehetőségei kimerülni látszanak, mert mellékhatásaiban azt eredményezte, hogy:

• egyre növekvő életszínvonal különbség keletkezett, (és a rendszer alapelvei miatt szükségszerűen keletkezik folyamatosan) a haszonélvező emberek és országok javára a többséggel szemben.
• A csak folytonos növekedés mellett működőképes pénzügyi-gazdasági rendszer kimeríti az élethez szükséges erőforrásokat, és az elviselhetőség határáig pusztítja a természeti környezetet. A már globális méretekben jelentkező negatív hatások pedig pont azokat az országokat érintik legérzékenyebben, amelyek a kapitalizmus pozitív hatásaiból csak nagyon korlátozottan részesültek. 

A szétpolarizált világ szupergazdagjainak (a 80 leggazdagabb embernek annyi pénze van, mint a világ szegényebbik felének – 3 és fél milliárd embernek – együtt!) mélyen a zsebükbe kell nyúlnia a lepusztult régiók megsegítésére, mert abszurd és elfogadhatatlan mértékű gazdagságuk a rendszer nem kívánatos hibájából ered. El kell indulni valamiféle nivellálás felé.

3. Az európai civilizációnak meg kell védenie magát az agresszívan terjeszkedő, eszmerendszerében szélsőségesen intoleráns iszlámtól a legszigorúbb intézkedésekkel. A továbbiakban csak extrém ritkán szabad megengedni muszlimok betelepülését, és csak azzal a feltétellel, hogy írásban nyilatkoznak a befogadó ország törvényeinek betartásáról akkor is, ha azok nem kompatibilisek a saját vallási előírásaikkal. Ők ugyanis jól láthatóan úgy akarják élvezni a szabadelvű, megengedő, befogadó s leginkább – az itt élők szorgalmából és tudásából fakadó – jóléti nyugati civilizáció előnyeit, hogy az abba való integrálódástól elzárkóznak. És ez még a jobbik eset. A manapság Európába özönlő muszlim tömeg négyötöde ugyanis egyedülálló huszonéves férfi. Sok csoportot elnézve, valóságos katonai szakaszok civilben, egy leendő muszlim hadsereg részei.

A lényeget tekintve pedig szinte mindegy, hogy milyen gyorsan akarnak erőszakhoz folyamodni. Vallási elveikből is következő magas szaporodási rátájukkal ugyanis rövid időn belül többségbe kerülnek – ha hagyjuk –, és attól kezdve mindenképpen ránk kényszerítik intoleráns szabályaikat, és véget vetnek a keresztény kulturális alapokon nyugvó szabadelvű európai civilizációnak.

Magyarország az ISIS közzétett elképzelése szerint az Iszlám Állam része lesz. Mi tehát különösen nem tehetjük meg, hogy nem vesszük komolyan a fenyegetést, mert az Iszlám Állam láthatóan komolyan veszi önmagát, döbbenetes erőszakossággal és gyorsasággal terjeszkedik.

4. A Nyugatnak – saját civilizációja megvédése mellett – maximálisan kerülnie kell más civilizációk ügyeibe való beavatkozást. Véleményt nyilvánítani lehet, üldözött menekülteket befogadni kell (fentebb említett okok miatt az iszlámra vonatkozó nagyon erős korlátozásokkal), de katonai eszközöket alkalmazni csak védekezési céllal szabad.

5. Az egészséges természet, egészséges és emberséges társadalom védelmében a csak állandó növekedés mellett működőképes, ezért természetet és társadalmat kiszipolyozó és polarizáló kamatos hitelpénz rendszerét át kell alakítani. Be kell vezetni a majdnem nulla, vagy nulla kamatozású hitelezést, vagy akár a Silvio Gesell-féle lassú értékvesztésű pénz rendszerét.

Nem olyan abszurd és utópisztikus ez, mint amilyennek elsőre hangzik, hiszen jelenleg is nullát közelítő kamatok vannak a világ jelentős részén, és többször előfordultak negatív kamatok is. (A sima bankbetétek valós hozama éppenséggel ma is negatív, mert az infláció, a banki költségek és az adók – mely utóbbiak súlyos hányadát szintén a világ pénzelitje szívja el az államok tudatos eladósításával –, szóval ezek együtt nagyobbak a kamatnál). Első lépésben ez a Nyugat országszövetségeiben tehető meg egységesen, legalább addig, amíg a világ jelenlegi életszínvonal-polarizációja, és környezetszennyezése jelentős mértékben lecsökken.

6. Az ember szaporodása az utóbbi évszázadban jelentősen felgyorsult. Az emberiség lélekszáma az én életem alatt megháromszorozódott(!), és ez nyilvánvalóan tarthatatlan, katasztrófához vezető ütem.

A túlnépesedés problémáját a Nyugat, Oroszország és Japán esetében az elöregedő társadalom látszik megoldani, Kína pedig államhatalmi erőszakkal rendezte az ügyet. A muzulmán országok, Afrika és India lakossága viszont (civilizációs értékrendjüknek megfelelően) továbbra is exponenciális mértékben szaporodik, ami megoldhatatlan ellátási problémákhoz vezet.

Kopátsy Sándor tapasztalati adatokra hivatkozva állítja, hogy a tízezer euró/év/fő GDP szintet elérő országok népességnövekedése megáll. Ezek szerint a szupergazdag embereknek és országoknak meg kell kísérelniük célirányos segítséggel erre a szintre emelni az egyelőre tarthatatlan mértékben szaporodó (iszlám, indiai, afrikai) civilizációs régiókat.

Ha e régiók népességnövekedése a jelenlegi marad, akkor – a klímaváltozás hatásaival egyesülve – súlyos élelmiszer- és vízhiány fog kialakulni, az ehhez kapcsolódó egészségügyi krízishelyzetekkel együtt. A bevándorolni akarók zöme most még „csak” egy jobb élet reményében akar a gazdag és befogadó Európába jutni. Akkor már tényleg az életükért fognak futni, és embertelenség lesz őket távol tartani.

Nem szabadna ezt megvárni. Mindent meg kell tennünk, hogy a világ életszínvonalát, a bolygónk erőforrásaiból való részesedést a jelenleginél sokkal jobban kiegyenlítsük.

Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a jelenleg legerősebb Nyugatnak joga lenne megpróbálni a világot egyetlen multikulturális egységgé kovácsolni a saját elvei előtérbe helyezésével, vagy a jelenleg legagresszívebb iszlámnak joga lenne másokat erőszakkal saját hitükre téríteni, ahogyan e két civilizáció ezt most teszi. Minden civilizációnak joga van megőrizni és megvédeni saját identitását. Nekünk is jogunk ez, és tegyük meg, amíg nem késő.